Apiterápia:
Az elnevezés – apiterápia – egy magyar orvoshoz, Dr. Beck Bodoghoz köthető, ő használta először, a méh latin neve appis és a görög terapia szóból kitalált mozaik szóként. Majd 1935-ben egy könyvet is kiadott az apiterápia alapjairól. Eleinte kizárólag a méhcsípéssel való gyógyításra használták a kifejezést, később aztán magába foglalt mindenféle kaptárterméket, illetve az ezeket felhasználó gyógymódokat. Minden, ami egy méhkaptárban van, egészséges. Talán furcsa kijelentés ez, hiszen mi lehet egy méhkaptárban? Méz? Hát persze, régóta ismerjük az egészségre gyakorolt kedvező hatásait. Méhek? Így van, a méhcsípéssel reumatikus betegségeket lehet gyógyítani. És a felsorolás itt épphogy csak elkezdődik, hiszen a virágpor, a propolisz, a méhpempő, a méhkenyér, a viasz, de még a kaptár levegője is gyógyító hatású. A méhekkel kapcsolatos gyógymódok összességének a neve az apiterápia.

A méhek által készített, használt, elfogyasztott vagy éppen lakhelyül szolgáló anyagokból készített termékeket többféleképpen is felhasználják, bár ez a gyakorlat nem egy friss felfedezésből származik. Az apiterápia valójában egyidős az emberiséggel, de legalábbis az ókorig nyúló emlékeit ismerjük. Tudjuk például, hogy az ókori kínában terápiás eszközként „használták” a méhek fullánkját, a mumifikáláshoz alkalmazott balzsam pedig propoliszt is tartalmazott az ókori egyiptomban.

Kaptárlevegő:
A méhkaptárban található levegőt régóta használják betegségek gyógyítására. A II. világháború óta többen is tökéletesítették a kaptárlevegő felhasználását, mint például az osztrák méhész, Heinrich Hüttner. A Dél-németországi Hans Musch ApiAir nevű fejlesztése is ide tartozik, de kimondottan a 2010. utáni években növekedett azon természetgyógyászok, apiterapeuták és orvosok száma, akik intenzíven foglalkoznak ezzel a természetes és a maga egyszerűségében egyedülállóan hatékony kezeléssel.

 
A modern méhkaptárlevegő kezelés kezdetei Dél-Németországban az előző évszázad 60-as éveire nyúlnak vissza. 1965-ben egy fiatal kőműves lezuhant egy 7 méter magas állványról, mely során többek között koponyaalapi törést és agyvérzést szenvedett, mely életveszélyes agyhártya-gyulladásban végződött. Hosszú kórházi kezelés következett. A fiatalember túlélte a sérüléseit és az agyhártya-gyulladást. Ettől kezdve viszont folyamatos fejfájások gyötörték. A személyes mellett szakmai és pénzügyi katasztrófa volt az akkor 24 éves Musch számára: fel kellett adnia kőműves szakmáját. Ilyen előzmények után volt ideje arra, hogy méhészkedni kezdjen.

Az egyik legérdekesebb felismerése a méhekkel való munkája során az volt, hogy fejfájásai mindig akkor enyhültek, amikor a méhei közelében tartózkodott és ez elegendő indíték volt ahhoz, hogy elkezdje kutatni a méhkaptárlevegő gyógyító hatását. A következő 20 évben további értékes felismerésekre jutott, és önkísérletek révén egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy itt különleges dologról van szó. Lassanként biztossá vált a felismerés, hogy a méhkaptárlevegőnek hatékonyan alkalmazható, sokrétűen gyógyító hatása van. Nem csak a fejfájásai szűntek meg teljesen, hanem a mesébe illő gyógyulások híre szájról-szájra terjedt. Nem telt el sok idő, míg a betegek sorban álltak nála, akiken ő rövid idő alatt segíteni is tudott. Érdekes módon nem annyira a fájdalomcsillapítás (a méhkaptárlevegő kezelés alkalmazásának első területe) vált a méhkaptárlevegő kezelés fő területévé, hanem a légzőrendszer betegségei.

Mindezeken túl az immunrendszer zavarait, mint az allergiát és a fertőzésekkel szembeni fogékonyságot vagy a krónikus melléküreg-gyulladásokat is eredményesen lehetett kezelni. A méhkaptárlevegő megbízható és hatásos kezeléssé alakult, melyre időközben az orvosi kutatás neves képviselői is felfigyeltek. Időközben egész Németországban kezelnek már kaptárlevegővel betegeket.

Magyarországon a méhesház terjed a kaptárlevegőt alkalmazó apiterápiás módszerek közül, mert ez a megoldás kíméletes a méhcsaládokkal, nem zavarja őket az életükben, és ami a legfontosabb, hogy a méhesházban a kaptárak felett helyezkedünk el és hat ránk a méhcsaládok biorezonanciája és a szárnyuk álltal keltett mikrorezgések is, amik megsokszorozzák a gyógyító hatást.
Hogy, hogyan és miként hat a méhcsaládok biorezonanciája az ember biorezonanciájára az még nem tisztázott, de tőlünk keletre is a méhesház terjedt el, és különféle magyarázatok vannak a gyógyítás mechanizmusára, amikbe nem mennék bele, mert tudományosan egyik sem bizonyított.

 

Felvetődik természetesen az esetleges ellenjavallatok vagy nem várt események kérdése. A válasz egyszerű: a kezelést egy nem várt reakció megjelenésekor természetesen azonnal félbe lehet szakítani. Szerencsére a méhkaptárlevegő kezelés sokéves története alatt ezidáig sem ellenjavallat, sem mellékhatás, sem túladagolás, sem allergia sem pedig más túlérzékenység nem jelentkezett.

Milyen mellékhatások ismertek?

A méhkaptárlevegő kezelés a nyugodt és állandó környezet miatt fáradtságot okozhat, de kérjük, igyekezzen ébren maradni. Eddig még nem észleltünk allergiás reakciót vagy túlérzékenységet, ezért ezek a kezeléssel összefüggésben nem ismertek. A nyugodt ülő helyzet következtében enyhe vérnyomásesés és következményesen szédülés előfordulhat, mely azonban a kezelés után általában azonnal elmúlik.

Eddig sem fejfájás, sem hányinger, sem szívritmuszavar, sem hiperventilláció vagy más feltűnő jelenség nem fordult elő.

Mivel a kezelés zárt, a méhektől elkülönített térben zajlik, kicsi az esélye, hogy valakit kezelés közben megcsípjenek a méhek. A szabadban a méhcsípésre allergiásokra a szokásos megelőző intézkedések vonatkoznak. Kérjük, minden esetben jelezze a kezeléssorozat előtt, ha méhcsípésre allergiás. A jelentkezési folyamat során mindenesetre lesz lehetősége erről is nyilatkozni.

Fontos: A méhkaptárlevegő kezelés csak kaptárlevegővel és nem méhméreggel történik.
Semmilyen ismert veszélyei nincsenek a kezelésnek! Már 3 éves kortól ajánlható.



Ingyenes honlapkészítő

Ez a weboldal a www.oldalunk.hu honlapkészítővel készült. | Adatvédelmi tájékoztató